Mesékből, filmekből mindenki jól ismeri őket. A moziban látva a kísérteteket, kiválóan szórakozunk. Bár sejtjük: a valóságban is létezhetnek, megszállhatnak minket vagy otthonunkat,

Nincs is annál titokzatosabb és félelmetesebb jelenség, mint amikor éjszaka a néma csöndet padlórecsegés, ismeretlen zaj vagy éppen a szélcsengő hangja töri meg. A racionálisan gondolkodók ezeket a jelenségeket a hőtágulással, a légáramlatokkal és egyéb fizikai törvényszerűségekkel magyarázzák. De az ezotériával foglalkozók állítják, mindezek a minket körülvevő kísértetvilág jelzései. Mielőtt nagyon megijedne bárki, hozzáteszem, lehet is rá oka. Hiszen a szellemidézéshez értők szerint valóban léteznek lidércek, akik akár az egész életünket birtokolhatják, ha nem vigyázunk. Megnyugtatásként hozzáfűzték: az ördögnek titulált démonok szerencsére csupán nagyon ritkán jelentkeznek, a legtöbb halott lélek békés szándékkal közeledik az emberek felé. Az szintén biztatóan hangzik, hogy többségük elűzhető, amennyiben hozzáértő szakember veszi kezelésbe őket.

Miért jönnek, mit tegyünk ellenük?

- Szellemek tehát léteznek. Ezek az elhunytak lelkei, akik valami miatt visszatérnek a földre - magyarázta beszélgetésünk során Nagy Ágnes (Berill). O maga is foglalkozik "szellemirtással", emellett a Magyar Boszorkány Szövetség tagja. - Mielőtt azonban elűznénk a kísértetet, meg kell róla győződni, hogy valóban ott van-e az adott helyen, vagy pedig csak képzelődik a kliens. Először tehát mindig meg kell idézni a kísértetet, amit asztaltáncoltatással vagy más egyéb módszerekkel tehetünk meg. De mindenkit óva intenék attól, hogy otthon egyedül próbálkozzon mindezzel, mert ennek negatív következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy egy ártó démont hív elő, és később nem tud megszabadulni tőle. A szelleműzéshez egyébként kell még néhány egyszerű kellék: füstölő, illetve gyertya. Ám hozzáteszem, ez a szeánsz korántsem hasonlít azokhoz, amiket manapság az amerikai filmekben láthatunk. Az idézés után kikérdezzük a szellemet. Megtudakoljuk, miért jött a mi világunkba. Sokszor szembesülünk azzal, hogy az illető nem fogadja el a halálának tényét, és ezért marad itt a lelke, esetleg abba a házba tér vissza, ahol elhunyt. A kísértetekkel való kommunikáció során az energiáinkat használjuk. A szakemberek feladata az, hogy megnyissák azt a kaput, amin az elhunyt lélek távozni képes a túlvilágba. Hiszen azt tapasztaljuk, hogy a legtöbben saját akaratuktól függetlenül ragadnak itt, és szeretnének elmenni, de nem tudnak. Akkor is el lehet küldeni őket, ha nem akarják. Ám úgy tovább tart, több hetet is igénybe vehet. De fontos tudni: a szellemek csak igen ritkán öltenek testet, és a sötétséget, a csendet kedvelik leginkább. Többnyire csak a jelenlétük érezhető, például, ha hűvösség csap meg minket, vagy furcsa dolgok történnek körülöttünk. Például ha magától lekapcsolódik a villany, vagy váratlanul leesik a könyv a polcról.

Kísértetek teljes nyugalomban

Sokan feledékenynek hiszik magukat, amikor nem azokon a helyeken találják meg a tárgyakat, ahová letették. Pedig lehet, hogy épp egy lélek akar üzenni nekik. Ha valahol rendszeresen megmagyarázhatatlan jelenségek történnek, mindenképpen gyanakodjunk arra: a túlvilág üzen. Amint a szellem kommunikálni akar valakivel, olyanokat tesz, amelyekből az illető gyanút fog.
Látni csak az fogja, aki rendkívül nyitott spirituálisan, de az ilyen ember ritka. Az elhunyt lelkek nemcsak éjszaka vannak köztünk, hanem napközben is. Ekkor nem érzékeljük őket, mert minden rajos, nagy a nyüzsgés.
A kísértetek érthetően azért jelentkeznek inkább sötétségben, mivel az üzeneteiket, jelzéseiket a nappali lármától mentes csendben könnyebben észrevesszük. Ezt persze ők jól tudják, és ki is használják.

Démoni erőktől vezérelve

Berill szerint az is előfordulhat, hogy valakit megszáll egy szellem, és az illető hangokat hall, illetve skizofrén tüneteket produkál. A szakember évente egy-két ilyen esettel találkozik, és mint mondja, képes segíteni a bajba jutott embereken.
- Ha valaki egyik napról a másikra megváltozik, úgymond kifordul önmagából, gyanakodni kell arra, hogy megszállta valami. A lidérc még utasításokat is adhat az embernek, amelyeket az végrehajt. Akibe beleköltözött, a tudathasadás tüneteit produkálja többnyire, ezért lényeges az illetőt először egy pszichiáternek megmutatni. Ugyanis lehet, valóban elmebeteg, és viselkedésének semmi köze az elhunytak kísérteteihez. Amennyiben ép a tudata, akkor mi segíteni tudunk rajta, de kell, hogy ezt ő is akarja. Tiszta pillanataikban a "megszállottak" felfogják, hogy mi történt velük, és általában igénylik a szakértelmünket. Azonban az ilyen szellemek elűzése eltarthat akár egy-két hónapig is. Hiszen először meg kell idéznünk őket, azt követően pedig meg kell tudnunk értetni velük, hogy jobb nekik a túlvilágon. A gonosz lelkek általában olyan embereket választanak ki maguknak, akik hasonlítanak hozzájuk. Amikor azt mondják valakire: megszállta az ördög, egygonosz szellem költözött belé valójában. Azonban ezutóbbi nagyon súlyos eset. Szerencsére ilyen elvétve akad. Egyébként az ördögűzés szintén olyan rituálé, amit a boszorkányhit szerint végzünk, ugyanúgy, mint ahogy a szelleműzést. Csak épp az ártó démonok két-háromszáz évvel ezelőtti időkből jönnek vissza.